Vajdahunyad vára Budapest

Hivatalos nevén a Történelmi épületcsoport az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült azzal a céllal, hogy három dimenzióban mutassa be a magyar építészettörténet ezer évét. A Vajdahunyad vára ezt a stíluskeveredést mutatja be a romántól és a gótikustól a reneszánszon keresztül a barokkig. A vár elemei az országban található, a különböző történeti stílusokra legjellemzőbb épületrészek kicsinyített reprodukciói.

A Vajdahunyad vára főbejáratát az oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg. Az úgynevezett Hidaskapu klasszikus középkori várkaput idéz elénk, bal oldalán román kori, jobb oldalán pedig a gótika stílusában épült várrészletet láthatunk.

A főkapuval szemben Ligeti Miklós híres Anonymus szobra fogadja a látogatókat. Az épületcsoport összesen 21 részből áll össze, mely kelet-nyugati és északi irányból egy nyitott, trapéz alakú udvart vesz körül.

Először ideiglenes anyagból, fából készült, majd 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. A fa alapanyagra azért esett kezdetben a választás, mert összesen egy kiállításra készültek az épületek, valamint az idő szűkössége is közrejátszott.

Vajdahunyad vára (Történelmi épületcsoport) részei

A Vajdahunyad vára épületegyüttes három, egymástól jól elkülöníthető stílusirányzatra, egységre tagolódik.

Román kori épületcsoport

Az Árpád-házi királyok korának stílusa.

• Jáki kápolna
• Kerengő
• Auditórium
• Kínzótorony
• Tompa torony
• Oroszlános kőhíd
• Hidas vagy Nyilaskapu
• Segesvári bástyatorony

Jáki kápolna

A kápolna az eredetitől eltérően egytornyú, amely a kassai Szent Mihály kápolna tornyának motívumaiból is kölcsönzött. Az építmény alaprajza viszont az 1207-ben épült lébényi plébániatemploméhoz hasonlít.

A kápolnát eredetileg könyvtárként szándékoztak hasznosítani, de a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott. Kapuzatát a jáki templom inspirálta.

A kápolnához vadszőlővel benőtt, romantikus kerengő csatlakozik.

Kerengő

A kerengő egy zárt udvar szinte teljesen benőve növényekkel, középen pedig egy gazdagon faragott kúttal. A kerengők alapvetően arra szolgáltak, hogy a szerzetesek körbe járva imádkozzanak, elmélkedjenek.

A kerengő díszei az Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolatai.

Gótikus épületcsoport

Vegyes uralkodóházi királyok korának stílusa.

• Nyebojsza-torony
• Hunyadi-loggiák
• Lovagterem
• A Csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat).
• Dómhomlokzat
• Hunyadi udvar
• Apostolok tornya

Reneszánsz-barokk épületcsoport

Habsburg uralkodók korának stílusa.

• A Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete – osztrák barokk stílusú palota.
• Katalin-bástyatorony – az épületegyüttes délkeleti sarkán álló torony a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
• Német-homlokzat – német reneszánsz stílusú, sgraffito díszítéssel – a tó felől látható
• Francia-torony – korai francia stílusban

Mezőgazdasági múzeum

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Európa szerte egyedülálló módon mutatja be a mezőgazdaság történetét, mely Európa legnagyobb mezőgazdasági múzeuma. Az állandó múzeumot 1907. június 9-én nyitották meg mai helyén.

Gyűjteményében megtalálható többek között az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök és gépek széles spektruma. A látogatók és szakemberek körében egyaránt nagy érdeklődést vált ki a világhírű trófeagyűjtemény. A kiállításban időrendi sorrendben láthatók az egykor, vagy még ma is világrekordnak számító szarvas, dámvad, őz és vaddisznótrófeák.

Az épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepel megépítésétől napjainkig.

A Vajdahunyad vára tornyai közül jelenleg kettő látogatható, a kaputorony (fantázia nevén kínzótorony) és az Apostolok tornya.

Cím: 1146 Budapest, XIV. kerület, Városliget, Vajdahunyad sétány