Visegrádi fellegvár
A Visegrádi vár egy erődítmény a Dunakanyarban fekvő Visegrád városában. A Fellegvár gyakorlatilag egy kettős várrendszer része. A várhegy tövében található Salamon-torony is része az egységnek, mint Alsóvár. A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött.
A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A vár az Anjou-kortól a késő Mátyás kor végéig folyamatosan bővült, illetve épült át, végül a török háborúk többszörös ostroma során pusztult el.
Visegrádi Fellegvárat az országot újjáépítő IV. Béla király és felesége építette a tatárjárás után, mivel a Duna vonalát kővárakkal akarta megerősíteni. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, valamint két toronyból és egy lakópalotából állt.
A XIV. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Visegrádi Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
A később a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, Luxemburgi Zsigmond idején pedig tovább korszerűsítették. Ekkor készült el az asszonyház, valamint a külső keleti kaputorony és az innen kiinduló és ide visszatérő legkülső kerítőfal, amely a vár belsejébe felvezető utat védte.
A jelenleg látogatható vár nem az első vár, mely itt épült. Visegrádon korábban is állt egy vár a Sibrik-dombon, ez azonban a tatárjárás alatt elpusztult.
A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak.
A Visegrádi Fellegvár állandó kiállításai:
- Szent Korona kiállítás
- Vártörténeti kiállítás
- Panoptikum
- Középkori fegyvertörténeti kiállítás
- Úri vadászat a középkorban
- Szabadtéri középkori hadieszköz bemutató
Szent korona kiállítás
I. Károly a 14. század elején háromemeletes palotát építtetett a fellegvár keleti oldalán. Az Anjou uralkodó 1323-ban helyett itt alakította ki székhelyét, és a Szent Koronát a vár öregtornyában helyezte el. Ez a lépés 200 évre meghatározta a fellegvár szerepét, mert kisebb megszakításokkal 1529-ig itt őrizték a koronázási jelvényeket.
A kiállítás részeként megtekinthető a Szent korona másolata.
Panoptikum
A Panoptikum az 1335.évi Visegrádi hármas királytalálozó lakomjelenetét, valamint egy táncjelenetet ábrázol.
A 14. század közép-kelet-európai történelmének legfontosabb külpolitikai eseménye a visegrádi kongresszus néven ismerté vált királytalálkozó. A királytalálkozó a kor lovagi kultúrájának külsőségei között zajlott le.
A korabeli krónikák részletesen beszámolnak a királyi lakomás bőségéről és a magyar király által vendégeinek adott fejedelmi gazdaságú ajándékokról.
A visegrádi kongresszusok kötött szövetségek, megállapodások egészen az Anjou-kor végéig meghatározták a térség hatalmi viszonyait, gazdasági fejlődését.
Középkori fegyvertörténeti kiállítás
IV. Béla haderőreformja révén megnőtt a magyar hadseregben a nehézfegyverzetű lovagok száma. Védőfelszerelésükhöz hosszú, láncszemekből álló, a kezet és a lábat is borítóvértezet, lapos tetejű sisak, valamint háromszög alakú pajzs tartozott. Fő támadó fegyverük a hosszú lándzsa, kétélű kard, csillag alakú buzogány és a bárd volt.
Hunyadi Mátyás egész életében hadakozott, időt, energiát és pénzt nem kímélve fejlesztette hadseregét. Ennek köszönhetően jött létre az első állandó magyar, királyi haderő, melyet az utókor fekete seregnek nevezett.
Úri vadászat a középkorban
A 16-17 században nagy jelentősége volt a vadászatoknak és a hozzá kapcsolódó ünnepségeknek. A legkedveltebb vadász zsákányt a szarvas, őz, dámvad és a vaddisznó jelentette. A legtekintélyesebb vad a bölény volt.
A régi vadászati módok közül legjobban kedvelték az ebekkel és lóval való üldözést, a lovas solymászatot, a csoportos hajtóvadászatot, valamint a hálós terelő vadászatot.
A Fellegvár egyike a leglátogatottabb magyarországi váraknak. A vár és kiállításai nagyjából 1 óra alatt megtekinthetőek.
