Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika Esztergom és a Dunakanyar meghatározó építménye, egyben Magyarország legnagyobb temploma. Felépítéséhez négy esztergomi érsek munkája kellett. Teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház. Az Esztergomi Bazilika a magyarországi katolikus egyház főszékesegyháza.

A várhegyen magasodó Bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter, 118 méter hosszú, szélessége és 49 méter. Magassága az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter, mellyel Magyarország legmagasabb épülete (Tv-tornyokat, adótornyokat, kéményeket nem számítva). Az Esztergomi Bazilika méretét tekintve Európai szinten is jelentős, hiszen csak a római Szent Péter Bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzi meg.

Középen elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, köztük 12 ablak található. A Kupola erkélyére a bejárattól közel 400 lépcső vezet fel.

Esztergomi Bazilika
Esztergomi Bazilika

A kupola átmérője 33,5 méter. Az épület belülről a kupolánál 71,5 méter magas. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A Bazilika 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják.

A Duna felőli nyugati oldalon négy sima, korinthoszi fejezetű falpillér tartja a főpárkányt, három egyenlőtlen mezőre osztva a homlokzatot.

A Bazilika egész évben nyitva van, egyéni és liturgikus látogatása díjmentes.

Díj megfizetése ellenében látogatható részek:

  • Kripta (Altemplom)
  • Kincstár
  • Panorámaterem
  • Kupola

A Bazilika épülete ad otthont Közép-Európa egyik legnagyobb egyházi műtárgy gyűjteményének, a Főszékesegyházi Kincstárnak, melynek világviszonylatban is kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van. A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az úgynevezett klenódiumok is részei a gyűjteménynek.

Bazilika szintjei:

  • 2 szint: Panorámaterem
  • 1 szint: Főszékesegyházi Kincstár
  • 0 szint: Templomtér
  • -1 szint: Altemplom

A bazilika épülete szabadon áll a várhegyen, templomtere görög kereszt alaprajzú. Az északi és a déli oldalhomlokzathoz két, félköríves átjárójú, nyaktaggal kapcsolódó, nyolcszög alaprajzú torony illeszkedik.

A bazilika előtti téren áll a bronzból készült Magyarok Nagyasszonya szobor, melyet Pór Antal Esztergomi kanonok állíttatott. Felállítására 1905-ben került sor.

Esztergomi Bazilika története

A várhegyen a középkorból hét templomot ismerünk. Megközelítően a mai bazilika helyén feküdt a Szent Adalbert-székesegyház, amely írott forrásaink szerint az 1010 körüli évekre már állt. A ma álló bazilika építésére a 19. században került sor. Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban kezdett építészt keresni az új székesegyház terveinek elkészítéséhez. Először Ludwig von Remyt, a bécsi Udvari Építészeti Kancellária igazgatóját kérte fel a tervek elkészítésére.

A tervezés lassan haladt, Rudnay a munka meggyorsítása érdekében bevonta Kühnel Pált, a Remy alatt szolgáló kitűnő mérnököt. Végül az ambiciózus és tehetséges Kühnel munkája nyerte el a megbízó tetszését. Kühnel a várdombra hatalmas épületegyüttest, valóságos magyar Vatikánt tervezett. Az alapkő letételére 1822. április 23-án , Szent Adalbert napján került sor.

Pénzhiány miatt az épület komplexumnak csak egyes részei készültek el:

  • Székesegyház
  • Ószeminárium épülete
  • Sötétkapu
  • Érseki palota

Az építkezés vezetője, Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt, aki a bazilika építésének munkálatait 1831-ig, a megrendelő Rudnay prímás haláláig folytatta. Rudnay halálakor az épület fő falai, a leendő kupolát tartó négy óriási pillér és az azokat összekötő boltozatok már álltak, a szentély boltozása folyamatban volt.

Az építkezés csak 1839-ben, Kopácsy József veszprémi püspök esztergomi érsekké történő kinevezése után folytatódott. Kopácsy prímás Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki egyszerűsítette az eredeti terveket.

Az Esztergomi bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.


Az Esztergomi bazilika belülről

A főszékesegyház homlokzati kapuját ritkán használják, a templomba általában a déli harangtorony melletti oldalbejáraton át lehet bejutni.

Az Esztergomi Bazilika főoltára felett látható oltárképet Michelangelo Grigoletti festette, ez a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A művész Tiziano kompozícióját használta fel műve elkészítéséhez. A főoltárt ezüst oltárelőlap borítja.

Esztergomi bazilika

A bazilika főhajójából nyíló déli mellékkápolna még a török uralom előtt épült. Bakócz Tamás érsek saját sírkápolnájának építtette a 16. század elején.

A templomhajó

A templombelső főbejárat felőli, keleti oldalának karzatán helyezkedik el az orgona, melyet Ludwig Mooser épített. Az orgonakarzat korlátja carrarai márványból készült, melyen Szent Dávid és Szent Cecília és muzsikáló angyalok szobrai állnak. A bejárattal szemben állva balra a Szent István kápolna, jobbra a Bakócz kápolna található.

Esztergomi bazilika

A templomhajót a keleti oldalon kazettás hevederekkel határolt, félkörívben ívelő dongaboltozat fed, két félköríves nyílás köti össze az északi, Szent István vértanú tiszteletére felszentelt oldalkápolnával és a déli Bakócz kápolnával.

Esztergomi bazilika
A 16. század elején a Szent Adalbert székesegyházhoz épített vörös márvány Bakócz kápolnát Packh János 1600 számozott darabra bontatta, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba összeillesztették.

A kápolnák nyílásai fölött egy-egy félköríves ablak boltsüveggel csatlakozik a dongaboltozatba.

Esztergomi bazilika

A templomhajó közepe felett 71,5 métere magason lévő kupoladob peremén latin felirat olvasható, mely Szűz Mária örömteli mennybemeneteléről emlékszik meg. Assumpta est Maria in Coelum Gaudent Angeli: Mária fölvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok.

Altemplom

Az altemplomban több száz sírfülke található, ahol a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak. A látogatható részben helyezték el Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak, valamint Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érsek síremlékét.

Az altemplomba a déli harangtorony árkádja alatti oldalbejárattól jobbra található lépcsősoron juthatunk le. Az impozáns lépcsősor végén az egyiptomi stílusú kriptába érkezünk, melynek fő ékessége az Andreas Schrott által faragott két angyalszobor. Egyikük az öröklétet szimbolizálja, másikuk pedig a pálmaággal és a koszorúval a lélek gyászát fejezi ki.

Az altemplom ékessége a kör alakú kápolna. Boltozatát tíz hatalmas oszlop és tizenöt falhoz simuló féloszlop tartja. A kápolna közepén egy fölszentelt oltár áll.

Kincstár

A Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménye Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgy gyűjteménye. Itt található a Mátyás király kálváriája nevű hatalmas aranykereszt és az Árpád-kori királyok koronázási keresztje is.

A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az úgynevezett klenódiumok is részei a gyűjteménynek.


Sötétkapu

A sötétkapu egy átjáró a Bazilikához épített hatalmas mesterséges domb alatt, melyből óriási boltíves pincerendszer nyílik.