Dr. Juba Ferenc Tengerészettörténeti gyűjtemény - Komárom
A Komáromi tengerésztörténeti kiállítás a városháza alagsorában kapott helyet, mely a magyar kereskedelem és haditengerészet történetét igyekszik bemutatni a 13. század közepétől a II. világháború végéig.
A múzeum bejáratának két oldalán felállított két horgony az első magyar Duna-tengerjáró hajónak, a Budapestnek és a Szegednek az emlékét őrzi. A gyűjteményt Juba Ferenc 1987-ben ajándékozta Komárom városának. A Bécsben élő egykori hajóskapitány és hajóorvos gyűjtőmunkája eredményeként, egyedülálló dokumentumokat, navigációs eszközöket, tengerészeti emléktárgyakat tekinthetünk meg.
A kiállítást 1997-ben újra rendezték, illetve további helyiséget kapott a múzeum, ahol egy tengeri hajó fedélzete, valamint egy kapitányi kabin lett berendezve, látogató-barátabbá téve a hatalmas gyűjteményt.
A hadi- és a kereskedelmi tengerészet mellett a balatoni, illetve a tengeri sporthajózást, valamint a folyami hajózást is bemutatja a gyűjtemény. A folyami hajózás az első világháború után értékelődött fel, amikor Magyarország tenger nélkül maradt. Ekkor az áruszállítás megoldására Duna-tengerjáró hajókat kezdtek építeni, melyek a Földközi-tengerről a Boszporuszon keresztül, a Fekete-tengeren át, majd a Dunán keresztül eljutottak akár Komáromig is. A Komáromi hajógyár egyben a tengeri hajóknak a téli kikötője is volt.
A Duna-tengerjárók magyar tervezésű, gyártású és üzemeltetésű hajók voltak és a konténeres szállítás elterjedéséig sikeresen versenyeztek a
vasúti és közúti szállítással és külföldi kikötőkben az áru átrakásával.
Az első Duna-tengerjáró hajót 1934. augusztus 14-én bocsátották vízre a Ganz és Társa Rt. újpesti telepén és a Budapest nevet kapta.
Tengeri kikötőink
A középkori Magyar királyság legnagyobb kiviteli kikötője Zengg, a mai Senj volt.
Fiume az 1358. február 18-án aláírt zárai szerződés alapján került Magyarországhoz. Ugyanezzel a szerződéssel jutott hazánk birtokába az Adria keleti partvidéke. A területet a 16. században megszállták a törökök, és csak 1776 után került vissza az országhoz. Ezt követően Fiume óriási fejlődésnek indult. 1830-ban már 2871 volt a kikötőből évente kifutó hajók száma, amely 1840-re már 5264-re emelkedett.
Az első Fiumei hajózási részvénytársaság 1843-ban alakult meg. A kiegyezés után megindult világkikötővé való fejlesztése. A városban épült fel a monarchia egyetlen tengerészeti akadémiája és torpedógyára is.
